Simon Orsit a  régi barátságok életbentartása és munkatársi elkötelezettség egyaránt Debrecenbe szólították. Lukács Lacival és a Benzin zenekarral töltött programjairól az alábbi írásban számolt be.


...és természetesen fotózott is!.

Aki szokta hallgatni a műsoromat, az észrevehette, hogy 2011. február 24-én elmaradt. A Ráday Rádió, amely szokásos idejében csütörtök 11-től 12-ig szokott menni itt a Motoroshang rádióban, nem szokványos okból közvetített ismétlést.

Több hete ígérem kedves hallgatóinknak, hogy útra kelek a messzi Debrecenbe és nemcsak szétnézek a rock városában, de értékes interjúkat is hozok számukra.

Hétfőn délután derült ki: csütörtök lesz a napja, hogy elindulok  és Lukács Lacival találkozok. A civis városban a Tankcsapda alapító gitárosának Labinak a zenekara - a Benzin – is várt rám, hogy részt vegyek a próbájukon, de sok meglepetés is ígérkezett, így a Ráday kupola jóvoltából elindultunk, és délután fél 2 -kor már a helyszínre is érkeztünk.

Debrecen egyébként is egy csodaszép város, amit még a nagy hideg ellenére is érdemes volt kicsit megtekinteni, szerencsére a belváros szívében sikerült kifogni egy szállást, amihez minden közel van, legalábbis a debreceni barátaim szerint.
Lukács Lacival fél 4-re beszéltem meg találkozót, így maradt még kevés időm. Első gondolatként – és terepfelmérésként - elsétáltunk a Fejes hangszerboltba. Nagyon színvonalas és tényleg nagyon komoly hangszervilágba csöppentünk, ahol nagyon kedvesen és mosolygósan fogadtak bennünket az eladók.

Mivel a mínuszok repkedtek, ezért gondoltuk, letelepedünk valami melegebb helyen. Abba a  belvárosi sörözőbe kötöttünk ki, ahova Lacival beszéltük meg a találkozót. Hamarosan meg is érkezett, így nem kellett rá sokat várni. A baráti beszélgetéshez hasonló hangulatú interjú során sok érdekességet megtudtunk a Tankcsapda zenekar körül várható történésekről. Fotók, aláírások, és természetesen a szülinapi köszöntő után vettünk búcsút tőle.





Jómagam nehezen köszöntem el. Aki ismer, az tudja, hogy a legnagyobb kedvencemről van szó, és bár nem először adott interjút számomra, mégis mindig előtör belőlem az az érzés, amit az első találkozásunkon éreztem. Hétfőn ti is hallhatjátok mennyi mindent megkérdeztem tőle. Sok-sok kérdésem volt,  de Laci egyébként sem lepődik meg ezen, hiszen egy nagyon rutinos és közvetlen zenész, akivel nem nehéz a kommunikáció.

Néhány perc múlva  felocsúdva betoppant ugyanezen helyre Labi is, aki eljött értünk, hogy megmutassa merre van a próbatermük, és bár kicsit hosszabb sétával, de sikeresen megérkeztünk oda, ahol a Benzin dalok alakulnak.
A négytagú banda nagyon kedvesen és szeretettel fogadott bennünket., Persze már jól ismerjük egymást, de zenekari próbán, csak most hallhattam őket. A három órás próba  időpont-egyeztetésekkel és némi megbeszéléssel kezdődött, na meg természetesen az interjúval, majd ezután rutinossan csaptak a húrokba. Nagyon jó volt így hallani a Benzin dalait, és majd ti is belehallgathattok, hiszen felvettem néhányat próba közben. Már este volt, amikor a terembe a soron következő zenekar érkezett, ezért Labiékkal megindultunk abba a sörözőbe, amely valószínűsíthetően Benzin törzshely. Itt folytattuk önfeledten a
beszélgetést, ami alatt hamar repült az idő, így már éjszaka lett mire elindultunk szálláshelyünkre.

Hazafelé megismertünk egy nagyon jó kis éjszakai étkezdét, egy éjszakai pékséget, valamint egy taxist is, akiről kiderült, hogy Cseresznye régi szomszédja volt. Mindenki nagyon kedves volt hozzánk, nem véletlenül írtam az elején, hogy Debrecen csodálatos! Ez egy kis mesevilág, ahol mindenki jókedvű, természetesen ismerik a Tankcsapdát és – nem véletlenül - büszkék is a zenekarra.

Hazaindulásunk előtt, péntek délelőtt még tettünk egy kisebb sétát a belváros, illetve a Nagytemplom felé. A Rockness nevű boltban már vártak rám. Ők a Tankcsapda cikkek gyártói, forgalmazói, egyébként itt minden van, amire egy rockernek szüksége lehet, pólók, pulcsik, láncok, lemezek, és minden egyéb. Debrecenig sem kell elmenni, hogy náluk vásároljon az ember, hiszen a www.rockness.eu címen, webshopként is működnek.

Az a hómennyiség, amely elfedte a várost péntek reggelre nem csökkenti az örömömet, hogy nagyon szép élményekkel  és nagyon jó kis interjúkkal tértem haza, amit meg tudok osztani a hétfői műsoromban. Tehát fülhangolás, és Tankcsapda forever, ami pedig Debrecent illeti, még biztosan többször visszatérek, egyszer talán úgy, hogy vissza sem jövök Budapestre.....

Orsy